χρώμεθα γὰρ πολιτείᾳ οὐ ζηλούσῃ τοὺς τῶν πέλας νόμους, παράδειγμα δὲ
μᾶλλον αὐτοὶ ὄντες τισὶν ἢ μιμούμενοι ἑτέρους. καὶ ὄνομα μὲν διὰ τὸ μὴ
ἐς ὀλίγους ἀλλ᾽ ἐς πλείονας οἰκεῖν δημοκρατία κέκληται: μέτεστι δὲ κατὰ
μὲν τοὺς νόμους πρὸς τὰ ἴδια διάφορα πᾶσι τὸ ἴσον, κατὰ δὲ τὴν ἀξίωσιν,
ὡς ἕκαστος ἔν τῳ εὐδοκιμεῖ, οὐκ ἀπὸ μέρους τὸ πλέον ἐς τὰ κοινὰ ἢ ἀπ᾽ ἀρετῆς
προτιμᾶται, οὐδ᾽ αὖ κατὰ πενίαν, ἔχων γέ τι ἀγαθὸν δρᾶσαι τὴν πόλιν, ἀξιώματος
ἀφανείᾳ κεκώλυται. |
Omnis homines, qui sese student praestare ceteris animalibus,
summa ope niti decet, ne vitam silentio transeant veluti pecora,
quae natura prona atque ventri oboedientia finxit. Sed nostra omnis
vis in animo et corpore sita est: animi imperio, corporis servitio
magis utimur; alterum nobis cum dis, alterum cum beluis commune est.
Quo mihi rectius videtur ingeni quam virium opibus gloriam quaerere et,
quoniam vita ipsa, qua fruimur, brevis est, memoriam nostri quam maxume
longam efficere. Nam divitiarum et formae gloria fluxa atque fragilis est,
virtus clara aeternaque habetur. |